Oroszország agressziót követ el Ukrajnával szemben
Valki László nemzetközi jogász szerint Oroszország agressziót követ el Ukrajnával szemben.
Az MTI azzal kapcsolatban kérdezte Valki Lászlót, hogy Petro Porosenko ukrán elnök hétfőn arról beszélt: az elmúlt napok eseményei arról tanúskodnak, hogy Oroszország "közvetlen és nyílt" agressziót indított Ukrajna ellen, ami jelentősen megváltoztatja az erőegyensúlyt az ukrán fegyveres erők kárára a harctéren. Az ukrán államfő augusztus 28-án még arról beszélt, hogy orosz katonai invázió történt Ukrajnában, ám később orosz behatolásként emlegette a történteket.
Ugyanakkor Moszkva határozottan tagadja ezt. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint nincs bizonyíték orosz csapatok ukrajnai behatolására és jelenlétére, és a vádakat a délkelet-ukrajnai felkelők sikeres előrenyomulása váltotta ki.
Valki László hétfőn az MTI érdeklődésére elmondta: amennyiben egy állam fegyveres erőivel közvetlenül megtámadja egy másik állam területét vagy annak egy részét, akár tartósan, akár ideiglenesen megszállva azt, agressziót követ el. Agresszió azonban az is, ha egy állam "fegyveres bandákat, csoportokat, irreguláris alakulatokat vagy zsoldosokat" küld egy másik állam területére azért, hogy ott "fegyveres cselekményeket" hajtsanak végre.
Vagyis a második esetben attól függetlenül agresszióról beszélhetünk, hogy reguláris alakulatok nem vesznek részt a harcokban. Annál is inkább, mert nincs kétség afelől, hogy Oroszország szervezi a támadó csoportokat - tette hozzá.
Felidézte, hogy a második világháború óta a nemzetközi jog nem ismeri a háború fogalmát, hanem erőszak alkalmazásáról, fegyveres támadásról, ha pedig az "súlyos következményekkel jár", agresszióról beszél. Az invázió fogalmát arra az esetre használják, ha egy állam fegyveres erőivel bevonul egy másik állam területére és megszállja azt.
Hangsúlyozta: alapesetben az ENSZ Biztonsági Tanácsa minősíthet egy fegyveres támadást agressziónak, és kötelező döntéseket is hozhat a felekre nézve. Viszont az ukrán válsággal kapcsolatban erre aligha kerül sor, hiszen az egyik érintett fél, Oroszország a Biztonsági Tanács állandó, vétójoggal rendelkező tagja.
Ilyen körülmények között az ENSZ alapokmányának 51. cikke szerint az egyes tagállamok önállóan dönthetnek arról, hogy agressziónak minősítenek-e egy fegyveres cselekményt. Egyben a cikk feljogosítja őket arra, hogy egyéni vagy kollektív önvédelmet gyakoroljanak a támadóval szemben.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben Ukrajna arra kér egy másik államot vagy nemzetközi szervezetet - így akár a NATO-t is -, hogy nyújtson fegyveres segítséget számára, a nemzetközi jog szerint ezt az utóbbi megteheti. Vagyis a NATO akár háborút is folytathat az orosz támadókkal szemben - értelmezte a helyzetet Valki László.
